Clube Desportivo Nacional
6. szezon
Mialatt az egész csapat hesszelt és készült a bajnokok ligája bűvöletében zajló szezonra, én a nagy víz túloldalán próbáltan a renomémat még magasabbra állítani. Brazília irányítását vállaltam, nem is lehetett más cél, mint a csúcsra jutni minden sorozatban, ami előttünk állt. A csoportmeccseken, még nem működött olajozottan a gépezet sorrendben Chile, Mexico és Venezuela ellen. A támadó felállásom szuperált a felső kétharmadban, de a védekező harmad nem akarta megérteni az elképzeléseimet. Hosszú estéken át elemeztük a helyzeteket és magyaráztam a taktikát, de csak nem állt össze a kép. Azután a sok gyakorlás és éles bevetés meghozta a gyümölcsét. Az egyenes kiesési szakaszban már jobban ment, de a házigazdák elleni negyeddöntő eredményén még nem mutatkozott. Az Ecuador elleni elődöntő fölényes sikert hozott. A végén még a döntőre való tartalékolás is belefért.
A Mexico elleni döntő méltó befejezése volt a tornának. Folyamatosan javuló játék mellett, magabiztosan gyűrtük le a közép-amerikai csapatot.
Csodálatos érzés volt magasba emelni a trófeát. De az a hihetetlen fieszta, ami Rio de Janeiróban és Sao Pauloban fogadott bennünket, na azaz amit nem lehet leírni. Szerintem Adrianot meg is zabálták a szurkolók, mert hazaérésünk után napokig nem láttam, bár az Amazonas őserdeibe nem vitt minket a nyitott fedelű busz. Csupa öröm és boldogság volt az élet. Annyi meghívásnak kellett eleget tennem, hogy a klubcsapatomhoz is csak késve érkeztem vissza. Az edzéseket és az alapozó tréningeket a segítőim vezényelték le, bennük amúgy is vakon bízok. Az egyetlen probléma az volt, hogy így 2 hetet vesztettem az átigazolási piacon. Nem is sikeredett annyira aktívra, de pár fiatal tehetséget sikerült magunkhoz édesgetni.
A magyar légió is bővült egy fiatal spílerrel. A Nacional utánpótlás-nevelő intézetéből kikerült játékosok között volt egy magyar is. Nagy meglepetésként nem ért a dolog, hiszen a srác az unokanővérem fia. Láttam benne fantáziát, és kihoztam magammal. A család megelégedésére jól teljesített a rokon, de most el kell döntenem, kapjon-e profi szerződést. Összeférhetetlenség mellett, csak nem akarom fosztani a klubbüdzsét, elég nekem a sörözővel kapcsolatos morális válságot legyőzni magamban. Na jó nem, de még egy problémát a nyakamba venni?! Sajnos nem elég ügyes a gyerek, hogy kapjon normális szerződést, így lehet megkínálom egy piti kis fizetéssel és hagyom, hogy élősködjön a nyakamon. Szeret itt nálam és a kutyákat is mindig leviszi sétálni. Valamint kellett a kompánia az átigazolás utolsó napjaiban megszerzett, szupertehetséges magyar kapusnak Farkas Zoltánnak. Így összesen 3 magyar játékos (Rincholm, Farkas, Győrfi) állt szerződésben a klubbal.
A drága elnököm egy újabb váratlan húzással állt elő. Leszerződött a REAL MADRID-dal, így mi lettünk a blancók fiókcsapata.
Az együttműködés értelmében, kölcsönbe érkezhetnek hozzánk a spanyoloktól fiatal tehetségek v. kegyvesztett sztárok. Valamint, ha egy ajánlatot elfogadok egy játékosomért, akkor megegyező értékben a Real ajánlatát sem utasíthatom el. És még pénzt is kapunk ezért. A presidente igazán szívén viseli az egyletet. Mindent megtesz, hogy tökéletes körülményeket biztosítson a számunkra. Az odaadása teljes mértékben átragad a csapatra és mindenkire rendkívül jó hatással van. Az évek alatt kialakult barátságunkra is módfelett büszke voltam. Viszonylag gyakran járt már össze a két család is, így kapcsolatunk még szorosabbá vált. Arról nem is beszélve, hogy a jachtját is gyakran kölcsönadta. Könnyű neki, aki hajógyárosként szedett össze milliárdokat. Vártam már, mikor kapom meg a saját 12 személyes csodámat. Sejtem, hogy ez egy BL győzelem után jöhet csak szóba. Na de akkor már követelni is fogom…
Egyébként a kerettel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy ekkor, a 6 szezon kezdetén éreztem először igazán azt, hogy az összetétele szinte ideális. A taktikámnak megfelelő mennyiségű, minden poszton két minőségi, és pár univerzális, több helyen bevethető játékos. Lehetőségem lett volna szabadon igazolható, tehetséges vagy akár kiforrott játékosokat hoznom, de nem akartam a harmóniát felborítani. Az egyetlen kétségem a kerettel kapcsolatosan, a három idevezényelt Real Madrid játékos. De azt tudtam, hogy csak végső esetben kerülhetnek a meccsek közelébe. Mégiscsak a saját csatlósaimra számítok a leginkább. Akik között ismét volt változás. Nem nagyon tudtam meghazudtolni önmagam, ismét olcsó, pici pénzért hoztam fiatalokat. Az elégedetlenkedőktől, pedig nyereséggel megváltam.
Caldas eladása volt buksza dagasztó és még rájöhetett az £5.000.000 záradék, 10 válogatott mérkőzés után. Pár héttel később, váratlanul felpörögtek az események Quaresma körül. Nem nagyon játszott a Portóban, Matthäussal sem jött ki igazán, szóval sopánkodott. Én meg gondoltam egyet és felrúgtam az értékrendemet és megajánlottam érte a piaci értékének megfelelő £3.400.000-t, amit a Portóiak százezerrel megtoldottak, de ez már nem gördíthetett akadályt a két klub közé. A játékossal első szóra megegyeztem, elérve, hogy a balfutó Barbosa után a másik oldalra is jusson egy klasszis. Quaresma aláírt!
A BAJNOKOK LIGÁJA sorsolását izgatottan vártam augusztus közepén. Vártam, hogy utazzon a delegáció Nyonba egyeztetni a 3. körös, kvalifikációs ellenféllel. Ekkor mondja a technikai vezető, hogy milyen felkészületlen vagyok is valójában, hisz a Portó utolsó fordulóbéli döntetlenje révén, főtáblás lettem a BL-ben. Végül is ez a dolga a technikai vezetőnek, hogy a tudatlan edzőt felvilágosítsa. Na akkor nosza, mondom küldjünk már egy üveg bort a P. Ferreira gólszerzőjének, Poldervaartnak. Mégiscsak az a gól ért automatikus csoportkört és ezzel együtt £4.000.000-ot. Ezen felül egy kérésem volt, hogy stílszerűen egy láda portói legyen a meglepetés csomag.
Mi meg odarepültünk 2 héttel később, hogy immáron a csoportkörök sorsolását kövessük a helyszínen. Volt ám nagy felhajtás, mi pedig megszeppent újoncként ültünk a helyünkön, rögtön a Real Madrid mellett. This is a begining of a beautiful friendship.
A sorsolásra igazán nem lehetett panaszom, harmadik kiemeltként kellemes ellenfeleket húztak mellénk.
A toronymagas favorit, Chelsea ellen kezdhettük történelmünk legjelentősebb európai kupaszereplését. A folytatásban 180 fokos fordulatot vett a csapat. A megilletődött kezdő kiscsapat helyett, a mindenre éhes, mindenkit felfalunk állattá váltunk. A Hethát lemostuk a pályáról és a Shakhtarnak sem hagytunk túl sok esélyt, sem a hazai pályán, sem a donyecki medencében rendezett visszavágón. Ezzel a három győzelemmel, túl is éltük a csoportkört. A Chelsea ellni hazai fellépésen csak a pénzszerzés volt a lényeg, nem ringattam hiú ábrándokat a kékek legyőzéséről. A döntetlen meg is ért £210.000-t. Ugyanezt az eredményt lekopíroztuk Berlinben is, így nagyon sikeres csoportkört tudhattunk a hátunk mögött.
A csoport végeredménye, nagy elégedettséggel töltött el mindenkit. Kaptak is a fiúk egy pár nap szabadságot, hogy kellően kipihenhessék a fáradalmakat. Opcionális szabadidős tevékenységként, a klub szervezett egy New York-i túrát. Nem volt kötelező és lehetett hozni a családot. Jellemző volt az összetartásra, hogy mindenki, még a szertáros is, elutazott a Nagy Almába, hogy kiránduljon egy nagyot. Én meg, fokoztam kicsiny országunk propagálását, és az egész bandát meghívtam a 13. utcában található magyarétterembe. Borzasztóan élvezték a résztvevők a kiruccanást.
Az elkövetkező pénteken, újra sorsolásra voltunk hivatalosak az UEFA székházába. Már egy kicsit jobban kiegyenesedve vártuk az ellenfelünk kilétét. A sok nagy név közül, megkaptuk a Manchester United-et. Ez a forduló, ugye már eddig is az ajándék kategóriába tartozott. Viszont a tavaszi fordulóban megküzdhettünk a világ 2. számú klubcsapatával (az első a BL-t zsinórban 2–szer megnyerő Liverpool).
BAJNOKSÁG rögtön vereséggel kezdődött és mentünk a Maritimohoz, egy év után folytatni a funchali derbik sorát. Na ott már egy hangyányit jobban ment és meggyőző játékot produkáltunk.
Az első 13 forduló eredménye:
A Portó elleni hazai meccs nagyon jó iramú és magas nívójú volt. A rendes játékidő ráadásában, már inkább csak az eredmény tartására törekedtünk.
Rögtön a következő fordulóban még ezen a teljesítményen is tudtunk javítani és magabiztosan győztük le a Sportingot.
A 14. fordulóban utaztunk a listavezető Benficához. Az előjelek nem éppen nekünk kedveztek. Kapus nélkül kellett mennünk, így egy „szürke” eminenciás védte a hálónkat. Az év mérkőzése lett az összecsapásból. Fordulatos, változatos és kimagasló színvonalú mérkőzés kerekedett a rangadóból.
Ezzel fel is állítottunk egy új klubrekordot.
Az őszi szezon utolsó fordulójában hoztuk a kötelezőt és ezzel a második pozícióban zártuk a félidőt. Sajnos a Benfica nagyon meggyőzően szerepelt, nem sok esélyt láttam a megszorításukra. De mindenképpen elégedetten summáztam a teljesítményünket.
Januárban a dél-amerikai szövetség rendezett egy OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓS tornát. Két csoportra osztották a válogatottakat és sorrendben levertük Perut, Paraguayt, Venezuelát és Uruguayt. A csoport végeredménye. Majd aztán megint négyen lettünk és lejátszottuk a maradékot is. Az első két helyezett jutott ki londoni Olimpiára. Sima győzelem Peru ellen, akciódús döntetlen Argentínával, és végül lenyomtuk Paraguayt. Így csont nélkül kijutottunk az Olimpiára Argentína társaságában.
A KUPÁBAN kis csapat ellen kezdtünk, és simán vettük az akadályt. Amiért ez említést érdemel, mert Quaresma debütálásként, meglőtte első gólját csapatunkban.
A tavaszt rögtön az ádáz ellenség eljövetelével kezdtük. Ráadásul a Maritimo az 5. helyen tanyázott, bombaformára utalva. Minden tudásunkra és szerencsénkre szükségünk volt a győzelem érdekében. Nem is tudom a mérkőzésre visszatekintve, melyikből jutott ki nagyobb osztályrészül.
A dicsőséges tavaszi hadjáratunk, nem éppen dicsőséges csatáját vívtuk meg az Old Traffordon. A MU tudatta velünk, mekkora a különbség a két klub és a két ország bajnokságának minősége között.
Mindenesetre, csakis pozitívan tudtam értékelni az első BL-ben tett kiruccanásunkat. Reméltem, hogy a kiruccanás szó csak egy nyelvbotlás és inkább állandó résztvevőjévé válunk a sorozatnak.
Ha már sorozat, akkor egy befejezett részt is megemlítenék. Hazai veretlenségünk 20 meccs után véget ért, mikor is kikaptunk Portóban. A szokásos lejtmenet tört ránk és nehézkessé vált a játékunk. Képtelenek voltunk nyerni és sorra ikszeltük a bajnokikon. A mélyrepülés a Sporting otthonában hágott a tetőfokára. Régen vertek el minket ennyire, de szökőévente megbirkózunk ezzel. Ezzel a vereséggel lőtávolon kívül lett az automatikus BL hely. És a porszem is megjelent a gépezetben.
Ráadásul két csatárom is ellentétbe került egymással. Nem nagyon bírták egymást. Pont ezért a dolgokért soha nem tudnék női csapat edzője lenni. Képzelem hasonló intrikák milyen elviselhetetlen mennyiségben vannak jelen, mondjuk női kézilabda v. kosárlabda csapat öltözőjében. Meg a menzesz okozta szeszélyesség. Biztos nem tudnék úrrá lenni a feszültségen. Ezt a konfliktust is úgy oldottam meg, hogy a két említett személy népszerűségét vizsgáltam a csapattársak körében. A német Mutzel a keret felénél népszerű személyiségként volt feltüntetve, míg Tefera csak Mutzel szemében volt szálka. Könnyű volt a döntés. Tefera szabadlista, nem kell a klubnak és mehet. Nem ingyen, de felajánlottam kluboknak. Végül a vitte a Portó £1.700.000-ért.
A szezon kupaküzdelmeinek a nehéz sorsolás mellett a Benfica elleni idegenbeli meccs vetett véget. A négy közé kerülés mindent figyelembe véve, szép eredmény.
Ebben a feszült helyzetben fogadtuk a Vit. Guimares csapatát. Végig izzott a levegő és a nem éppen a huliganizmusukról ismert szurkolóim is fel voltak paprikázva. A sporik sem álltak a helyzet magaslatán és több kétes ítélettel sújtottak minket. Egy meg nem adott gólt és egy tizenegyest is számon kellett kérnünk. Minden nehézség ellenére, bezsebeltük a három pontot.
A meccs folyamán az ellenfél edzője folyamatosan obszcén megjegyzésekkel illette a csapatomat és a családomat. A játékidő alatt még türtőztettem magam, de a lefújás után elégtételt akartam rajta venni. Nehezen viselem az ellenen irányuló erőszakot, ott és akkor úgy éreztem, kicsontozom. A győzelem megvolt és a szövetség feketelistáján is rajta vagyok egy régi írásos megrovásom révén, de ez sem tartott vissza attól, hogy férfi módjára kérjek rajta számon egy-két megjegyzést. A játékosaimnak kellett lefogniuk, ami a sporttelevízió felvételén jól látszik, nehogy komolyabb kárt tegyek, abban a gerinctelen mocsokban. A Guimares elnöke pampogott valamit arról, hogy én milyen agresszív és hirtelen haragú vagyok. Erre válaszoltam, hogy az egész guimaresi különítmény hova távozzon villámgyorsan. A fegyelmi eljárás természetesen elmarasztaló ítéletet hozott, négymeccses felfüggesztett eltiltással és 10ezer eurós büntetéssel díjazva a kirohanásomat.
Ezek után úgy éreztem, hogy szinte mindegy velem vagy nélkülem, de minden meccset hozni fogunk, annyira harapós kedvükbe lettek a fiúk. Nem lehetett őket visszafogni, aminek meg is lett az eredménye.
Ennek a huszáros hajrának is köszönhetően, végül sikerült ismét dobogón végeznünk.
A nyári vakáció idejére hazatértem Magyarországra, ahol felkerestem régi barátaimat és lazultam a Balaton partján. Rengeteg felkérést kaptam, hogy hazai vizeken is tartsak beszámolót a Copa America győzelemről, ami magyarként eddig csak nekem sikerült. Ezeken az előadásokon, a hazai utánpótlás szakmai igazgatója hívott félre egy kis partizánakció megvitatására. Figyelmemmel kísérte az eddigi munkámat és látta, hogy a magyar tehetségek mekkorát fejlődtek a kezem alatt. Azt ajánlotta, hogy a legnagyobb magyar ígéretekre felhívja a figyelmemet és még az ügyemben is eljár, hogy felém igazoljanak és pedig jó hazafihoz méltóan játéklehetőséget biztosítok a számukra. Jónak tűnt az ajánlat és megegyeztünk, hogy kapcsolatban leszünk és tartjuk is magunkat ehhez az informális megállapodáshoz. Ahogy teltek a hetek, úgy kaptam értesítést a megszerezhető tehetségekről. Ebben a formában került hozzánk Nagy Nándor az Újpestből és Gróf Nándor az MTK-ból. Máté egyenletesen kiváló teljesítményét egy portói szerződéssel honorálták.
Portugáliában már rebesgetik, hogy itt a MAGYAR VESZEDELEM!!!
A Mexico elleni döntő méltó befejezése volt a tornának. Folyamatosan javuló játék mellett, magabiztosan gyűrtük le a közép-amerikai csapatot.
Csodálatos érzés volt magasba emelni a trófeát. De az a hihetetlen fieszta, ami Rio de Janeiróban és Sao Pauloban fogadott bennünket, na azaz amit nem lehet leírni. Szerintem Adrianot meg is zabálták a szurkolók, mert hazaérésünk után napokig nem láttam, bár az Amazonas őserdeibe nem vitt minket a nyitott fedelű busz. Csupa öröm és boldogság volt az élet. Annyi meghívásnak kellett eleget tennem, hogy a klubcsapatomhoz is csak késve érkeztem vissza. Az edzéseket és az alapozó tréningeket a segítőim vezényelték le, bennük amúgy is vakon bízok. Az egyetlen probléma az volt, hogy így 2 hetet vesztettem az átigazolási piacon. Nem is sikeredett annyira aktívra, de pár fiatal tehetséget sikerült magunkhoz édesgetni.
A magyar légió is bővült egy fiatal spílerrel. A Nacional utánpótlás-nevelő intézetéből kikerült játékosok között volt egy magyar is. Nagy meglepetésként nem ért a dolog, hiszen a srác az unokanővérem fia. Láttam benne fantáziát, és kihoztam magammal. A család megelégedésére jól teljesített a rokon, de most el kell döntenem, kapjon-e profi szerződést. Összeférhetetlenség mellett, csak nem akarom fosztani a klubbüdzsét, elég nekem a sörözővel kapcsolatos morális válságot legyőzni magamban. Na jó nem, de még egy problémát a nyakamba venni?! Sajnos nem elég ügyes a gyerek, hogy kapjon normális szerződést, így lehet megkínálom egy piti kis fizetéssel és hagyom, hogy élősködjön a nyakamon. Szeret itt nálam és a kutyákat is mindig leviszi sétálni. Valamint kellett a kompánia az átigazolás utolsó napjaiban megszerzett, szupertehetséges magyar kapusnak Farkas Zoltánnak. Így összesen 3 magyar játékos (Rincholm, Farkas, Győrfi) állt szerződésben a klubbal.
A drága elnököm egy újabb váratlan húzással állt elő. Leszerződött a REAL MADRID-dal, így mi lettünk a blancók fiókcsapata.
Az együttműködés értelmében, kölcsönbe érkezhetnek hozzánk a spanyoloktól fiatal tehetségek v. kegyvesztett sztárok. Valamint, ha egy ajánlatot elfogadok egy játékosomért, akkor megegyező értékben a Real ajánlatát sem utasíthatom el. És még pénzt is kapunk ezért. A presidente igazán szívén viseli az egyletet. Mindent megtesz, hogy tökéletes körülményeket biztosítson a számunkra. Az odaadása teljes mértékben átragad a csapatra és mindenkire rendkívül jó hatással van. Az évek alatt kialakult barátságunkra is módfelett büszke voltam. Viszonylag gyakran járt már össze a két család is, így kapcsolatunk még szorosabbá vált. Arról nem is beszélve, hogy a jachtját is gyakran kölcsönadta. Könnyű neki, aki hajógyárosként szedett össze milliárdokat. Vártam már, mikor kapom meg a saját 12 személyes csodámat. Sejtem, hogy ez egy BL győzelem után jöhet csak szóba. Na de akkor már követelni is fogom…
Egyébként a kerettel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy ekkor, a 6 szezon kezdetén éreztem először igazán azt, hogy az összetétele szinte ideális. A taktikámnak megfelelő mennyiségű, minden poszton két minőségi, és pár univerzális, több helyen bevethető játékos. Lehetőségem lett volna szabadon igazolható, tehetséges vagy akár kiforrott játékosokat hoznom, de nem akartam a harmóniát felborítani. Az egyetlen kétségem a kerettel kapcsolatosan, a három idevezényelt Real Madrid játékos. De azt tudtam, hogy csak végső esetben kerülhetnek a meccsek közelébe. Mégiscsak a saját csatlósaimra számítok a leginkább. Akik között ismét volt változás. Nem nagyon tudtam meghazudtolni önmagam, ismét olcsó, pici pénzért hoztam fiatalokat. Az elégedetlenkedőktől, pedig nyereséggel megváltam.
Caldas eladása volt buksza dagasztó és még rájöhetett az £5.000.000 záradék, 10 válogatott mérkőzés után. Pár héttel később, váratlanul felpörögtek az események Quaresma körül. Nem nagyon játszott a Portóban, Matthäussal sem jött ki igazán, szóval sopánkodott. Én meg gondoltam egyet és felrúgtam az értékrendemet és megajánlottam érte a piaci értékének megfelelő £3.400.000-t, amit a Portóiak százezerrel megtoldottak, de ez már nem gördíthetett akadályt a két klub közé. A játékossal első szóra megegyeztem, elérve, hogy a balfutó Barbosa után a másik oldalra is jusson egy klasszis. Quaresma aláírt!
A BAJNOKOK LIGÁJA sorsolását izgatottan vártam augusztus közepén. Vártam, hogy utazzon a delegáció Nyonba egyeztetni a 3. körös, kvalifikációs ellenféllel. Ekkor mondja a technikai vezető, hogy milyen felkészületlen vagyok is valójában, hisz a Portó utolsó fordulóbéli döntetlenje révén, főtáblás lettem a BL-ben. Végül is ez a dolga a technikai vezetőnek, hogy a tudatlan edzőt felvilágosítsa. Na akkor nosza, mondom küldjünk már egy üveg bort a P. Ferreira gólszerzőjének, Poldervaartnak. Mégiscsak az a gól ért automatikus csoportkört és ezzel együtt £4.000.000-ot. Ezen felül egy kérésem volt, hogy stílszerűen egy láda portói legyen a meglepetés csomag.
Mi meg odarepültünk 2 héttel később, hogy immáron a csoportkörök sorsolását kövessük a helyszínen. Volt ám nagy felhajtás, mi pedig megszeppent újoncként ültünk a helyünkön, rögtön a Real Madrid mellett. This is a begining of a beautiful friendship.
A sorsolásra igazán nem lehetett panaszom, harmadik kiemeltként kellemes ellenfeleket húztak mellénk.
A toronymagas favorit, Chelsea ellen kezdhettük történelmünk legjelentősebb európai kupaszereplését. A folytatásban 180 fokos fordulatot vett a csapat. A megilletődött kezdő kiscsapat helyett, a mindenre éhes, mindenkit felfalunk állattá váltunk. A Hethát lemostuk a pályáról és a Shakhtarnak sem hagytunk túl sok esélyt, sem a hazai pályán, sem a donyecki medencében rendezett visszavágón. Ezzel a három győzelemmel, túl is éltük a csoportkört. A Chelsea ellni hazai fellépésen csak a pénzszerzés volt a lényeg, nem ringattam hiú ábrándokat a kékek legyőzéséről. A döntetlen meg is ért £210.000-t. Ugyanezt az eredményt lekopíroztuk Berlinben is, így nagyon sikeres csoportkört tudhattunk a hátunk mögött.
A csoport végeredménye, nagy elégedettséggel töltött el mindenkit. Kaptak is a fiúk egy pár nap szabadságot, hogy kellően kipihenhessék a fáradalmakat. Opcionális szabadidős tevékenységként, a klub szervezett egy New York-i túrát. Nem volt kötelező és lehetett hozni a családot. Jellemző volt az összetartásra, hogy mindenki, még a szertáros is, elutazott a Nagy Almába, hogy kiránduljon egy nagyot. Én meg, fokoztam kicsiny országunk propagálását, és az egész bandát meghívtam a 13. utcában található magyarétterembe. Borzasztóan élvezték a résztvevők a kiruccanást.
Az elkövetkező pénteken, újra sorsolásra voltunk hivatalosak az UEFA székházába. Már egy kicsit jobban kiegyenesedve vártuk az ellenfelünk kilétét. A sok nagy név közül, megkaptuk a Manchester United-et. Ez a forduló, ugye már eddig is az ajándék kategóriába tartozott. Viszont a tavaszi fordulóban megküzdhettünk a világ 2. számú klubcsapatával (az első a BL-t zsinórban 2–szer megnyerő Liverpool).
BAJNOKSÁG rögtön vereséggel kezdődött és mentünk a Maritimohoz, egy év után folytatni a funchali derbik sorát. Na ott már egy hangyányit jobban ment és meggyőző játékot produkáltunk.
Az első 13 forduló eredménye:
A Portó elleni hazai meccs nagyon jó iramú és magas nívójú volt. A rendes játékidő ráadásában, már inkább csak az eredmény tartására törekedtünk.
Rögtön a következő fordulóban még ezen a teljesítményen is tudtunk javítani és magabiztosan győztük le a Sportingot.
A 14. fordulóban utaztunk a listavezető Benficához. Az előjelek nem éppen nekünk kedveztek. Kapus nélkül kellett mennünk, így egy „szürke” eminenciás védte a hálónkat. Az év mérkőzése lett az összecsapásból. Fordulatos, változatos és kimagasló színvonalú mérkőzés kerekedett a rangadóból.
Ezzel fel is állítottunk egy új klubrekordot.
Az őszi szezon utolsó fordulójában hoztuk a kötelezőt és ezzel a második pozícióban zártuk a félidőt. Sajnos a Benfica nagyon meggyőzően szerepelt, nem sok esélyt láttam a megszorításukra. De mindenképpen elégedetten summáztam a teljesítményünket.
Januárban a dél-amerikai szövetség rendezett egy OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓS tornát. Két csoportra osztották a válogatottakat és sorrendben levertük Perut, Paraguayt, Venezuelát és Uruguayt. A csoport végeredménye. Majd aztán megint négyen lettünk és lejátszottuk a maradékot is. Az első két helyezett jutott ki londoni Olimpiára. Sima győzelem Peru ellen, akciódús döntetlen Argentínával, és végül lenyomtuk Paraguayt. Így csont nélkül kijutottunk az Olimpiára Argentína társaságában.
A KUPÁBAN kis csapat ellen kezdtünk, és simán vettük az akadályt. Amiért ez említést érdemel, mert Quaresma debütálásként, meglőtte első gólját csapatunkban.
A tavaszt rögtön az ádáz ellenség eljövetelével kezdtük. Ráadásul a Maritimo az 5. helyen tanyázott, bombaformára utalva. Minden tudásunkra és szerencsénkre szükségünk volt a győzelem érdekében. Nem is tudom a mérkőzésre visszatekintve, melyikből jutott ki nagyobb osztályrészül.
A dicsőséges tavaszi hadjáratunk, nem éppen dicsőséges csatáját vívtuk meg az Old Traffordon. A MU tudatta velünk, mekkora a különbség a két klub és a két ország bajnokságának minősége között.
Mindenesetre, csakis pozitívan tudtam értékelni az első BL-ben tett kiruccanásunkat. Reméltem, hogy a kiruccanás szó csak egy nyelvbotlás és inkább állandó résztvevőjévé válunk a sorozatnak.
Ha már sorozat, akkor egy befejezett részt is megemlítenék. Hazai veretlenségünk 20 meccs után véget ért, mikor is kikaptunk Portóban. A szokásos lejtmenet tört ránk és nehézkessé vált a játékunk. Képtelenek voltunk nyerni és sorra ikszeltük a bajnokikon. A mélyrepülés a Sporting otthonában hágott a tetőfokára. Régen vertek el minket ennyire, de szökőévente megbirkózunk ezzel. Ezzel a vereséggel lőtávolon kívül lett az automatikus BL hely. És a porszem is megjelent a gépezetben.
Ráadásul két csatárom is ellentétbe került egymással. Nem nagyon bírták egymást. Pont ezért a dolgokért soha nem tudnék női csapat edzője lenni. Képzelem hasonló intrikák milyen elviselhetetlen mennyiségben vannak jelen, mondjuk női kézilabda v. kosárlabda csapat öltözőjében. Meg a menzesz okozta szeszélyesség. Biztos nem tudnék úrrá lenni a feszültségen. Ezt a konfliktust is úgy oldottam meg, hogy a két említett személy népszerűségét vizsgáltam a csapattársak körében. A német Mutzel a keret felénél népszerű személyiségként volt feltüntetve, míg Tefera csak Mutzel szemében volt szálka. Könnyű volt a döntés. Tefera szabadlista, nem kell a klubnak és mehet. Nem ingyen, de felajánlottam kluboknak. Végül a vitte a Portó £1.700.000-ért.
A szezon kupaküzdelmeinek a nehéz sorsolás mellett a Benfica elleni idegenbeli meccs vetett véget. A négy közé kerülés mindent figyelembe véve, szép eredmény.
Ebben a feszült helyzetben fogadtuk a Vit. Guimares csapatát. Végig izzott a levegő és a nem éppen a huliganizmusukról ismert szurkolóim is fel voltak paprikázva. A sporik sem álltak a helyzet magaslatán és több kétes ítélettel sújtottak minket. Egy meg nem adott gólt és egy tizenegyest is számon kellett kérnünk. Minden nehézség ellenére, bezsebeltük a három pontot.
A meccs folyamán az ellenfél edzője folyamatosan obszcén megjegyzésekkel illette a csapatomat és a családomat. A játékidő alatt még türtőztettem magam, de a lefújás után elégtételt akartam rajta venni. Nehezen viselem az ellenen irányuló erőszakot, ott és akkor úgy éreztem, kicsontozom. A győzelem megvolt és a szövetség feketelistáján is rajta vagyok egy régi írásos megrovásom révén, de ez sem tartott vissza attól, hogy férfi módjára kérjek rajta számon egy-két megjegyzést. A játékosaimnak kellett lefogniuk, ami a sporttelevízió felvételén jól látszik, nehogy komolyabb kárt tegyek, abban a gerinctelen mocsokban. A Guimares elnöke pampogott valamit arról, hogy én milyen agresszív és hirtelen haragú vagyok. Erre válaszoltam, hogy az egész guimaresi különítmény hova távozzon villámgyorsan. A fegyelmi eljárás természetesen elmarasztaló ítéletet hozott, négymeccses felfüggesztett eltiltással és 10ezer eurós büntetéssel díjazva a kirohanásomat.
Ezek után úgy éreztem, hogy szinte mindegy velem vagy nélkülem, de minden meccset hozni fogunk, annyira harapós kedvükbe lettek a fiúk. Nem lehetett őket visszafogni, aminek meg is lett az eredménye.
Ennek a huszáros hajrának is köszönhetően, végül sikerült ismét dobogón végeznünk.
A nyári vakáció idejére hazatértem Magyarországra, ahol felkerestem régi barátaimat és lazultam a Balaton partján. Rengeteg felkérést kaptam, hogy hazai vizeken is tartsak beszámolót a Copa America győzelemről, ami magyarként eddig csak nekem sikerült. Ezeken az előadásokon, a hazai utánpótlás szakmai igazgatója hívott félre egy kis partizánakció megvitatására. Figyelmemmel kísérte az eddigi munkámat és látta, hogy a magyar tehetségek mekkorát fejlődtek a kezem alatt. Azt ajánlotta, hogy a legnagyobb magyar ígéretekre felhívja a figyelmemet és még az ügyemben is eljár, hogy felém igazoljanak és pedig jó hazafihoz méltóan játéklehetőséget biztosítok a számukra. Jónak tűnt az ajánlat és megegyeztünk, hogy kapcsolatban leszünk és tartjuk is magunkat ehhez az informális megállapodáshoz. Ahogy teltek a hetek, úgy kaptam értesítést a megszerezhető tehetségekről. Ebben a formában került hozzánk Nagy Nándor az Újpestből és Gróf Nándor az MTK-ból. Máté egyenletesen kiváló teljesítményét egy portói szerződéssel honorálták.
Portugáliában már rebesgetik, hogy itt a MAGYAR VESZEDELEM!!!
